ABBA-rajongóként nem volt kétséges, hogy megnézem a Mamma Mia 2-t is. (Ma pedig előkapartam az 1. rész DVD-jét, az volt az esti agymosó.)  Ez persze mind magánügy. De az ABBA, szerintem a mai napig sokkal több, mint egy sikeres együttes. Ők voltak az első, igazán profin menedzselt popcsapat, sok-sok innovatív megoldással, nagyon egyedi, jól megjegyezhető stíluselemekkel, amelyek a vérprofi zenéjükön kívül nagymértékben hozzájárultak világhíressé válásukhoz.

Szerintem a mai napig lehet tanulni tőlük, ezért szubjektív alapon néhány kedvenc megoldást pontokba szedtem:

  1. Az együttes nevének kiválasztása – valójában roppant egyszerű, a tagok keresztnevének kezdőbetűiből hozták össze, az egyik B-betűt megfordították, amitől máris lett egy szuper logójuk. A név rövid, egyszerű, könnyen megjegyezhető és kiejthető, Perutól Japánig.
  2. Nemzetközi karrierjük az 1974-es Eurovízió-győztes Waterloo-val indult. De neveztek ők már 1973-ban is a svéd nemzeti válogatóra, ahol “csupán” harmadik helyezést értek el. Ezért a következő évben biztosra mentek. Azon kívül, hogy jó dalt vittek, a külsőségeket sem bízták a véletlenre A hatalmas talpú ezüst csizmák, Agnetha királykék selyemnadrágja, Frida westernszerkója arra voltak hivatottak, hogy beleégjenek a retinákba.  🙂
  3. Két, egyformán gyönyörű hangú, de különböző adottságú énekesnő: a szoprán, szőke hajú Agnetha és a mezzoszoprán vörös hajú Frida. Agnetha introvertált, Frida éppen az ellentétje. Plusz pont, hogy egyforma magasak voltak (172 cm), ez előnyös volt a színpadkép és táncok miatt.
  4. Miután beindult a szekér, rendszeresen, minden évben jelentettek meg nagylemezt, azokon egyenként több listavezető, vagy lista elején tanyázó slágerrel.
  5. Az első, kezdetleges videoklipeket nekik köszönhetjük. Állandó, élő jelenlét nélkül akarták eljuttatni dalaikat minél szélesebb közönség számára, illetve a rajongók elől akkor sem szerettek volna eltűnni, amikor lehetetlen volt a koncertezés. Agnetha az ABBA legnagyobb sikerei előtt közvetlenül, illetve a Dancing Queen után szülte meg két gyermekét, de a klipek segítségével ebből a rajongók nem sokat vettek észre.
  6. Dokumentum-koncertfilm készült 1977-es ausztrál turnéjukról, melyet világszerte bemutattak a mozik. Ez már Agnetha és Björn házassági drámájának előszele, Agnetha nagy lelkiismeret-furdalással küzdött a gyerekei miatt, akiket az utazások, koncertezés miatt gyakran kellett “egyedül” hagynia, pontosabban hagyniuk, hiszen a gyerekek apja ugyanúgy utazott. Biztonsági okok miatt gyakran külön géppel repültek.
  7. Zeneszerzéshez, stúdiózni elvonultak egy csendes svéd szigetre. Maximalisták voltak, folyton tökéletesítették a harmóniákat, míg a jellegzetes ABBA-hangzás ki nem alakult, ami mai napig védjegyük. Menedzserük, Stig Anderson nevét sem szabad elfelejteni.
  8. Termék újrahasznosítás – a mai napig. Színdarab, a két Mamma Mia mozifilm, rengeteg különböző termék, mely kapcsolatba hozható velük. Stockholmban azóta ABBA-múzeum létesült, mely igen népszerű, érdemes időben lefoglalni a belépőt.
  9. A profizmus, ahogyan a Björn-Agnetha válás után még együtt tudott dolgozni az együttes. Az egyik legnagyobb slágerük is a szakításnak köszönhető. (The winner takes it all)
  10. A mindig megjegyezhető, feltűnő fellépőruhák. Nem csak az Eurovízión, hanem későbbi megjelenéseik során is. Azt persze nem állítom, hogy ezek a szettek minden esetben megütötték az “ízléses” mércét, de hogy egyediek voltak és beazonosíthatóvá tették őket; ez egészen biztos.

Utóirat: tudták a csúcson abbahagyni. Folyamatosan fenntartva a közönség vágyát, hogy ismét együtt lássa őket.

Én örülnék nagyon.

Az alábbiakban látható egy érdekes, két részes dokumentumfilm – beszélgetés az egykori ruhatervezőkkel, stylistokkal, grafikussal, koreográfussal, tehát az ABBA megjelenésért felelős stábbal.

 

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg ABBA-kedvelő ismerőseiddel is! :-

Éva – Ava Styling